Mobilt a gyereknek?

Ez a kérdés sokadszor merül fel bennem. Pontosabban többször hozza fel a 9 éves fiam a témát. Igen, 9 éves és harmadik osztályos. Persze nem magától merült fel benne az igény,hanem látja a suliban, nemcsak a nagyobbaktól,hanem az osztálytársaitól is.

Először megdöbbentem,hogy ilyen kicsiknek minek is mobil. Aztán ahogy átgondoltam, rájöttem, hogy bizony van előnye és hátránya is a dolognak, és igenis lehetnek olyan élethelyzetek,amikor szükség lehet rá.DE nem mindenáron és nem minden esetben! Például már látom,hogy nálunk egyenlőre teljesen felesleges,mivel nincsenek az iskolásaim felnőtt felügyelet nélkül, nem egyedül utaznak haza a suliból, nem egyedül mennek a foglalkozásaikra sem. De a fiamnak van olyan osztálytársa,aki már az előző tanévben is egyedül ment haza 2 busszal,és még bizonyos ideig egyedül is volt otthon. Nem tudom,hogy annak a kislánynak van-e mobilja,de én ott nyugodtabb lennék az anyuka helyében, ha lenne neki.
Egy másik osztálytársa egyedül sétál haza,de kb. 200 méternyi távolságot, emiatt még nem kellene neki,de mivel kb 20-30 percet egyedül van otthon,amíg valaki hazaér ,ezért van neki mobilja,de szigorúan csak otthoni használatra, a suliba be sem viheti.
Van olyan kisfiú is,akinek a szülei vettek mobilt,be is viszi a suliba, szünetekben tanítói engedély kérése után játszik vele, de nem irigy, a társainak is megengedi. Fiam elmondása szerint Sony Xperia típusú új készülék,és a kisfiú bármilyen játékot letölthet magának,mert a szülei fizetik. Hááát.... én ezt azért kétlem, bár azt sem akartam elhinni neki,amikor azt mondta,hogy az osztályban többnek van már mobilja.

Múlt héten bementem a Vodafone-hoz,mert szervizeltetnem kell a 3 hónapos okostelefonomat. Megkérdeztem az eladó hölgyet, hogy gyerekeknek milyen mobilt szoktak venni. Elmondta,amit sejteni lehetett,hogy persze hogy visznek mobilt és az érintőképernyős már elvárás, a billentyűzetes már nagyon ciki a gyerekek között, sőt olcsóbb okostelefonokat visznek a legjobban, illetve azt éri meg,mert ugye bármi történhet vele a kicsiknél. Olcsóbb okostelefonokra a 25-30000 Ft-os készülékeket mutatta,és tényleg ezek a legolcsóbbak. Ekkor picit elszégyelltem magam,mert közülük az egyik nekem is megvan, nevezetesen a Samsung Galaxy Y készülék,és szeretjük,működik is (nem úgy, mint a főként használt Huawei -em,de remélem hamar meggyógyítják)
Az okostelefonok tényleg segíthetnek,ha útvonaltervezésre lenne szükség,vagy menetrendet kellene nézni.De ebben a korosztályban szerintem mégcsak erre sincsen szükség. Ne felejtsük el, hogy ott vannak a játékok,nem is kis mennyiségben,amiket egy gombnyomással lehet telepíteni.Milyen könnyű hozzászokni, függővé válni. Tehát nagyon erős kontroll vagy szabályrendszer mellett tudom elképzelni a gyerekek kezében.
Miután beszéltem az eladóval, vettem egy feltöltőkártyát, mert arra gondoltam,hogy olyan esetben szükség lehet rá,ha úgy döntök,hogy a gyerek egyedül mehet edzésre,és akkor de csak akkor megkaphatja az én régi készülékemet,hogy legyen összeköttetésben. De még ezen is gondolkozom, mármint,hogy egyedül menjen,bár kertvárosi részen kellene kb 800 métert menni a szomszéd utcában.

Persze az ördög nem alszik, ha egy picit engedünk a gyereknek,idővel egyre többet és többet szeretne, ilyen az ember.


Férjem azt válaszolta a fiamnak,hogy legalább 8. osztályos koráig nem lesz mobilja. Én nem tudom, a már fent említett összeköttetés miatt talán azért mégiscsak hamarabb, persze ha fennáll az a helyzet,hogy nincs állandó felnőtt felügyelet mellett.
Amíg nincs mobilja,addig nem kell attól tartani,hogy elveszíti vagy épp ellopják vagy elveszik tőle.
Ugyanakkor azok a szülők sem elítélendők,akik más helyzetben vagy másképp gondolkodnak erről.
Olvastam egy 9 éves kisfiúról,aki életet mentett azzal,hogy rögtön segítséget hívott a mobilján,amikor egy súlyos baleset szemtanúja lett. Tehát lehet így is.

Szóval arra jutottam,hogy ezekre a kérdésekre kell magunknak válaszolni gyermekünket ismerve:
hasznos vagy káros?
ha kaphat,akkor milyen készülék legyen?
Ha kap,akkor állandóra vagy alkalmakra?